Csehország gazdasága az Osztrák-Magyar Monarchiában is kiemelkedő jelentőségű volt. Az első világháború után széthullott a monarchia, és 1918-ban megalakult Csehszlovákia. A rendszerváltozás következtében 1993-ban békésen különvált egymástól Csehország és Szlovákia, így Csehszlovákia megszűnt. Ennek eredményeképpen Csehország leginkább a Németországból érkező német befektetések miatt erőteljes gazdasági fejlődésnek indult. A többi közép-kelet-európai volt szocialista országokkal együtt 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Csehországban kiemelkedő az autóipar és járműgyártás, az élelmiszeripar, a sörgyártás, gépgyártás, üvegipar. Mezőgazdasága is jelentős: búzát, kukoricát, árpát, cukorrépát és burgonyát termesztenek. Ásványkincsekben gazdag, kiemelkedő a kőszén és a barnaszén, a grafit, a kvarchomok és az urán bányászata. Az elektromos áramot Csehország leginkább szénerőművekben és atomerőművekben állítja elő. Az ország egyharmadát erdő borítja, így a fa- és fafeldolgozóipar is jelentős. Csehország fizetőeszköze továbbra is a cseh korona, az euró bevezetésére még nincs konkrét dátum meghatározva.