Finnországhoz hasonlóan Svédországban is későn kezdödött az iparosodás, a 19. század elején a lakosság 90%-a a mezőgazdaságból élt, csak a század második felében indult el az erőteljeses iparosodás, amely a természeti erőforrásokra alapozott. A második világháborút követően Svédország a világ vezető ipari hatalmai közé került. Mára a mezőgazdaság szerepe kevésbé kiemelkedő, a Svéd Királyság területének csak 10%-a alkalmas mezőgazdasági tevékenységre. Az ásványkincsekben gazdag ország a középkor óta termeli ki a vasércet, a rezet, cinket, ólmot és aranyat. A nagy ipari vállalatok aránya kiemelkedően magas. A legkiemelkedőbb ágazatai a járműgyártás, repülő- és ürrepülőgyártás, a gépgyártás, és az északi országokban nélkülözhetetlen fa és papíripar.